Sokan emlegetnek zsidó kulturális reneszánszt Magyarországon, ám ez a megállapítás legalábbis kétségesnek mondható – fogalmazott Szántó T. Gábor, utalva az általa vezetett Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat szerzői „jelenlétére”, hiszen mint mondja, a havilap szerzői leginkább a középnemzedékhez tartoznak, kevés a zsidó vonatkozású témák iránt érdeklődő fiatal szerző.
Sokan emlegetnek zsidó kulturális reneszánszt Magyarországon, ám ez a megállapítás legalábbis kétségesnek mondható – fogalmazott Szántó T. Gábor, utalva az általa vezetett Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat szerzői „jelenlétére”, hiszen mint mondja, a havilap szerzői leginkább a középnemzedékhez tartoznak, kevés a zsidó vonatkozású témák iránt érdeklődő fiatal szerző.
Az 1989-ben létrehozott, és azóta megszakítás nélkül működő zsidó politikai és kulturális havilap ezúttal Kolozsváron mutatkozott be a Szépírók Társasága által kezdeményezett „A könyv utóélete” elnevezésű program részeként. A vasárnapi irodalmi est apropója a Szombat folyóirat Erdély magyar-zsidóságáról szóló számának bemutatója, amelyen a már említett Szántó T. Gábor főszerkesztő mellett Erdélyi Lajos fotógráfus, újságíró is résztvett.
„Muzikális fotográfusként” jellemezte Erdélyi Lajost az est házigazdája, a beszélgetés moderátora Szilágyi Júlia esszéíró, aki mindenekelőtt fotóművésznek és nem fotóriporternek „ismeri” a sok helyen megfordult Erdélyi Lajost. A meghívott felidézte korai ismerkedését a fotóművészettel, hiszen, mint mondta, már gyermekként fényképezett, lévén, hogy édesapja illatszer- és fotóüzletet működtetett, innen vezetett az út később a Dolgozó Nő szerkesztőségébe, majd a portréfotózáshoz (sokak számára ismerős Erdélyi Lajos íróportré sorozata).
A közönségtalálkozó második részében a Szombaté, illetve az író Szántó T. Gáboré volt a főszerep. A főszerkesztő a lapszám ismertetéseként elmondta, hogy több mint tíz éve készülnek erdélyi vonatkozású, az erdélyi magyar-zsidóságra reflektáló lapszámot létrehozni, de eleddig nem sikerült. Ennek legfontosabb okaként Szántó T. az erdélyi magyar-zsidó identitás kérdésére való „érzékenységet” emelte ki, a tematikus lapszám létrejöttében pedig fontosnak tartotta kiemelni az internet, elektronikus levél „segítségét”, amely kétségkívül megkönnyítette a kommunikációt a lap szerzői között. Az erdélyi zsidó szellemi lét különböző vonatkozásait fókuszába állító A mi erdélyünk c. lapszámban három nemzedék képviselteti magát, a szerzők ugyanis a 80 és 35 év közötti spektrumban helyezhetők el.
A Szombat folyóirat eddigi, ételkóstolóval „fűszerezett” közönségtalálkozóihoz hasonlóan, a kolozsvári bemutatkozáson is volt kóstoló, ezúttal azonban irodalmi. A Szombat-esten ugyanis Szántó T. Gábor íróként is bemutatkozott. A ’80-as években versekkel debütáló irodalmár készülő regényéből olvasott fel részletet. A kispróza mellett ugyanakkor több vers is terítékre, felolvasásra került.
Szabadság (Kolozsvár)
