Szombatblog

A Szombat - zsidó politikai és kulturális folyóirat blogja

Friss topikok



Őket olvassuk

Judapest

  • Hibás feed URL.

Címkék

ágoston vilmos (1) álhír (1) államszocializmus (1) antiszemitizmus (8) ariel toaff (1) auschwitz (1) az ördög vigyorgott a lángokból (1) bence györgy (1) bíró zoltán (1) bitter brunó (1) bojkott (1) budapest (1) budapesti zsidó hitközség (1) bzsh (1) chabad (1) cigányság (2) cionizmus (1) csurka istván (1) elvis costello (1) erdély (5) erdélyi zsidóság (1) esterházy jános (2) faludy (1) fasiszta (1) fidel castro (1) foci (1) franka tibor (1) garai andrás júda (1) gáza (18) haláltábor (1) hanuka (3) havanna (1) heisler andrás (1) hellókarácsony (3) hering józsef (1) heti válasz (1) hippi (1) hírszerző (1) hitközségek szövetsége (1) holokauszt (3) holokauszt emléknap (2) holokauszt tagadás (1) hungarizmus (1) identitás (1) interjú (2) internet (2) irodalom (4) izrael (30) izraeli hadsereg (1) jobbik (2) jobboldal (1) johnny rotten (1) john lydon (1) judapest (1) kereszt (1) kertész imre (1) kolozsvár (1) komlós aladár (1) koncert (1) kossuth rádió (1) kuba (1) lágermikulás (1) lapbemutató (2) libanon (1) lovas istván (1) magyarország (1) magyarországi zsidó (1) magyar hírlap (2) magyar nemzet (1) maszorti (1) mazsihisz (6) médiafika (5) megváltó (1) morvai (1) moszkva (1) náci (1) neofasiszta (1) neológ (1) neológia (1) népszabadság (1) nobel díj (1) obama (2) oroszország (1) ortodox (1) p.i.l. (1) palesztin (4) pályázat (1) politika (2) pszichoanalízis (1) púrim (1) radnóti zoltán (1) reform (1) rendszerváltás (1) seszták ágnes (1) sex pistols (1) siratófal (1) spiró györgy (1) szélsőjobboldal (11) szeptember 11 terrortámadás (1) színház (1) sznobizmus (1) szőcs zoltán (1) tel aviv (1) tgm (3) tüntetés (2) új élet (1) ünnepek (1) updike (1) vallás (1) véres húsvét (1) vészkorszak (1) világháború (1) zene (1) zoltai gusztáv (1) zsidó (4) zsidónegyed (1) zsidótörvények (1) zsidó felmenők (1) Címkefelhő

2009.03.15. 10:35 Charlie__

Egy szórványos ünnep

Címkék: ünnepek vallás púrim

Ez a bejegyzés annyiból mindenképpen eszrojgem nóch szükesz (eső után köpönyeg), hogy púrim ünnepe, mellyel foglalkozik, voltaképpen már véget ért. Ugyanakkor épp ennek az ünnepnek lehetnek olyan tanulságai, melyek messze túlmutatnak az ünnep naptár szerinti időszerűségén. Olyan tanulságokra gondolunk, melyek a hagyomány, a vallási tradíció gondolkodási horizontját messze kitágítva teszik lehetővé, hogy elgondolkodjunk az ünnep időszerűségein. Avatatlan szemnek a hagyomány látókörének bővítése ugyanakkor egyfajta blaszfémiának is tűnhetik. Ilyen értelemben tehát írásunk konfrontálni is akar, szembesíteni, szembesülni a hagyomány esetlegességével, esetiségével, azaz aktuális, időhöz, korhoz, egy adott, mert adódó korszakhoz kötődő aktusokban, teremtő, produktív és reproduktív tettekben megnyilvánuló életteliségével, életszerűségével, valamint a hagyománynak ebben az esetlegességben megmutatkozó erejével, életerejével. A hagyomány ugyanis attól él, élő, ha átjárja az élet, mely adott esetben eltolhatja a hagyomány némely hangsúlyát, másokat elhalványítva, ismét másokat meg- vagy akár fölerősítve.

A púrim szereztetési története biblikus, s ebből következőleg, ha nem is föltétlen, történettudományi szempontból, de teológiailag mindenképpen bizonyosnak, vagyis megbízhatónak, ráhagyatkozásra érdemesnek, hitet hordozónak, azaz hitelesnek is bizonyul. Szemben a szintén kései chanukka ünnepével, melynek szereztetési iratai időközben kikerültek a zsidó Biblia, a Biblia hebraica kánonjából, s kizárt iratként tengődnek a hellenisztikus múlt és dehellenizált, rehebraizált hagyomány részint intertestamentális, részint pedig interkanonikus ill. posztkanonikus terében (a Makkabeusok könyve megtalálható a katolikus ill. a görög-keleti kánonban), a púrim történetét Eszter könyvének szövegében megőrizte, és így szentesítette a héber Biblia. Érdemes ugyanakkor nem csak eseménytörténetileg fölidéznünk Mordecháj és Eszter korát. Ha ugyanis az összehasonlító vallástudomány Scheiber Sándort idéző látszerén keresztül szemléljük a púrimi ünnepkört, akkor a babilóniai gálut, s mutatis mutandis saját szórványlétünk természetével is szembesülünk.

A babilóniai eredetű perzsiai zsidóság életében a befogadó nép, ill. népek kultúrája aligha játszott, játszhatott kisebb szerepet, mint teszi azt a magyar és az európai kultúra a mi életünkben. A babilóniai politeizmus újéve, a cágmuk azt idézi a hívő babilóniaiak lelki szemei elé, ahogyan Istár, a termékenység és az élet istennője győzelmet arat az alvilág, a halál, a pusztulás mindenkit fenyegető erői fölött. E küzdelmében a főisten, Marduk is segítségére van. Az említett ünnep, a babilóniai újév az addaru ("héberül" ádár) hónap végére és a babilóniai nisszânu (a "héber" niszán) fordulójára esett, tehát a naptár azon szegletére, ahol a mi "modern" púrimunk is játszódik1. Ha figyelembe vesszük, hogy a púrimi történet két szereplőjének nemi megoszlása és egymáshoz fűződő társadalmi viszonyai gyakorlatilag azonosak a babilóniai ünnepkör szereplőinek nemi megoszlásával és egymáshoz való teogóniai viszonyulásaival2, valamint hogy Mordechájnak, azaz Esztér segítőjének neve babilóniai eredetű, s Marduk nevéből származik, ahogy a "héber" Esztér név az Istár "hebraizációja", s ha azt sem felejtjük el, hogy a Talmud (Joma 29a) tudni is vél Eszter és Istár égiteste, az esthajnalcsillag közötti kapcsolatról, akkor világosan látható és érthető, hogy a púrim nem csupán egy történelmi esemény, egy csodálatos megmenekülés biblikus történetének évről-évre bekövetkező kollektív színre vitele, hanem egyszersmind annak ünnepe is, ahogyan a zsidóság az őt körülvevő kultúra hegemóniája ellen küzdve, annak egyik ünnepét úgy teszi sajátjává, úgy olvasztja bele saját kultúrájába, hogy a vallási önazonosság büszke, mert jelmezes és nyilvános vállalása, ill. a babilóniai kultúra ünnepeihez való alkalmazkodás (és máig tartó kötődés) nem kerülnek ellentmondásba egymással, s utóbbi nem hogy a saját valláshoz való ragaszkodáson nem lazít semmit, de még újabb hurkot is csomóz e kötelékre. Talán épp ettől annyira "zsidós" és épp ettől annyira "góleszes" ez az ünnep.

 

Lábjegyzet


1 Ebből a szempontból nem elhanyagolható körülmény, hogy a peszáchra történő előkészületek a púrim végével veszik kezdetüket, így a hagyomány a két ünnepet egybe fűzi

2 Marduk annak a sumer Enlilnek veszi át a szerepét, akinek fogadott, "nevelt" lányává lesz Innin, a későbbi Istár.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szombatfolyoirat.blog.hu/api/trackback/id/tr571002608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.