Szombatblog

A Szombat - zsidó politikai és kulturális folyóirat blogja

Friss topikok



Őket olvassuk

Judapest

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

ágoston vilmos (1) álhír (1) államszocializmus (1) antiszemitizmus (8) ariel toaff (1) auschwitz (1) az ördög vigyorgott a lángokból (1) bence györgy (1) bíró zoltán (1) bitter brunó (1) bojkott (1) budapest (1) budapesti zsidó hitközség (1) bzsh (1) chabad (1) cigányság (2) cionizmus (1) csurka istván (1) elvis costello (1) erdély (5) erdélyi zsidóság (1) esterházy jános (2) faludy (1) fasiszta (1) fidel castro (1) foci (1) franka tibor (1) garai andrás júda (1) gáza (18) haláltábor (1) hanuka (3) havanna (1) heisler andrás (1) hellókarácsony (3) hering józsef (1) heti válasz (1) hippi (1) hírszerző (1) hitközségek szövetsége (1) holokauszt (3) holokauszt emléknap (2) holokauszt tagadás (1) hungarizmus (1) identitás (1) interjú (2) internet (2) irodalom (4) izrael (30) izraeli hadsereg (1) jobbik (2) jobboldal (1) johnny rotten (1) john lydon (1) judapest (1) kereszt (1) kertész imre (1) kolozsvár (1) komlós aladár (1) koncert (1) kossuth rádió (1) kuba (1) lágermikulás (1) lapbemutató (2) libanon (1) lovas istván (1) magyarország (1) magyarországi zsidó (1) magyar hírlap (2) magyar nemzet (1) maszorti (1) mazsihisz (6) médiafika (5) megváltó (1) morvai (1) moszkva (1) náci (1) neofasiszta (1) neológ (1) neológia (1) népszabadság (1) nobel díj (1) obama (2) oroszország (1) ortodox (1) p.i.l. (1) palesztin (4) pályázat (1) politika (2) pszichoanalízis (1) púrim (1) radnóti zoltán (1) reform (1) rendszerváltás (1) seszták ágnes (1) sex pistols (1) siratófal (1) spiró györgy (1) szélsőjobboldal (11) szeptember 11 terrortámadás (1) színház (1) sznobizmus (1) szőcs zoltán (1) tel aviv (1) tgm (3) tüntetés (2) új élet (1) ünnepek (1) updike (1) vallás (1) véres húsvét (1) vészkorszak (1) világháború (1) zene (1) zoltai gusztáv (1) zsidó (4) zsidónegyed (1) zsidótörvények (1) zsidó felmenők (1) Címkefelhő

2009.02.23. 09:20 Várnai Pál

Mit ér a zsidó, ha magyar?

Címkék: identitás

A Holokauszt Emlékközpont mára a magyar-zsidó szellemi és kulturális élet egy jelentős intézménye lett. Legutóbb a Muzsikás együttes néhány zenésze adott ízelítőt a Kárpát-medence hagyományos zsidó zenéjéből, most pedig a Mit ér a zsidó, ha magyar? című beszélgetésre kaptunk meghívót. Akik történetesen csalódtak abban, hogy erre a kérdésre - legalábbis az est végéig - nem kaptak választ, azok a beszélgetés tulajdonképpeni témáját a meghirdetett vitaest alcímében – Vita a magyar zsidóság asszimilációs történetéről – találhatták meg.

A beszélgetést Vári György irodalomtörténész vezette, a meghívott résztvevők pedig Heller Ágnes filozófus, Gyáni Gábor társadalomtörténész és Schein Gábor író, irodalomtörténész voltak.

Az estből itt csak néhány témát szeretnék kiemelni. Heller Ágnes meglepte mind a hallgatóságot, mind beszélgetőtársait, amikor az asszimiláció kifejezést szokatlanul értelmezve azt állította, hogy az asszimiláns az a (jelen esetben) neurotikus zsidó, aki rejtőzködik, mert szégyelli a származását. (Többek által szóba jött Radnóti Miklós is, konkrétan a Vas István önéletrajzában folytatott beszélgetésük. Itt Vas valami olyat mondott barátjának, hogy „nézd, Miklós, azt mondhatod, hogy nem akarsz zsidó lenni, de azt nem, hogy nem vagy zsidó”). Az asszimiláció ismert, vagy legalábbis közhasználatú jelentésére Heller az integráció szót használta. Bár állítását többen is vitatták, így Kende Péter is, aki a szó etimológiájára hivatkozott, Heller végig kitartott eredeti álláspontja mellett.

Gyáni, többek között, rámutatott arra, hogy az 1910-es éveket követő, a liberalizmus korát felváltó jobboldali évtizedek éveiben az asszimilált zsidók nem igazán értették, hogy miért különböztetik meg, és miért nem fogadják el őket teljes értékű magyaroknak. A történész megjegyezte, hogy az asszimiláció nemcsak a zsidóság problémája volt, hanem a Magyarországon élő nagyszámú nemzetiségé is. Arra azonban nem tért ki, hogy a magyar zsidóság egyesek szerint sikeres, mások szerint sikertelen asszimilációja egy csoda volt, ha figyelembe vesszük, hogy a zsidóság esetében a vallás és a szokások mennyire eltérnek a nem zsidókéitól.

Gyáni kiemelte, hogy a zsidóság szükségszerűen keresztülment egy nagyfokú polgárosodási folyamaton és ez a polgárság kiemelkedő szerepet játszott mind az ország gazdasági, mind a szellemi és kulturális életében. Kende Péter meg is jegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a magyar kabaré túlnyomó részt zsidó kreatúra, s ennek a története máig sincs igazán feldolgozva. Schein Gábor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidóság sokféle és az asszimiláció szempontjából egész más volt a vidéki és a városi, különösen a nagyvárosi zsidóság helyzete.

Szóba került a századforduló környékén megjelenő politikai antiszemitizmus fogalma is. Gyáni elmondta, hogy mennyire meglepte őt a rendszerváltás után elharapódzó antiszemitizmus, amely, sok más indulattal együtt, évtizedekig nem jöhetett a felszínre. Ehhez kapcsolódva Schein Gábor megjegyezte, hogy a megújuló antiszemitizmus csírájában már a Kádár rendszerben is megvolt, legalábbis az irodalomban, ugyanis ekkor kezdődött el a különböző irodalmi csoportosulások szembeállítása.

Vári, aki ezúttal kissé lazán vezette a beszélgetést, azt kérdezte a résztvevőktől, hogy mit gondolnak arról a pár éve benyújtott javaslatról, amely a zsidóság nemzetiséggé válásáról szólt. Heller Ágnes és Gyáni Gábor, akik annak idején aláírással is adtak nyomatékot ellenvéleményüknek, felsorakoztatták érveiket korábbi álláspontjuk mellett.

Egy hozzászóló, az elhangzottak után eléggé váratlanul és kissé hisztérikus módon megkérdezte, hogy van-e Magyarországon antiszemitizmus, mindjárt hozzátéve, hogy szerinte nemcsak antiszemitizmus, de nácizmus is van. Megjegyezte, hogy több mint negyven év alatt őt Amerikában senki nem zsidózta le. Nácizmus az nincs, hangzott csípőből a válasz. Az antiszemitizmusra vonatkozó kérdésre, már a hátralévő idő rövidségére való tekintettel sem volt könnyű válaszolni. Felteszem, hogy azért sem, mert az ismert mondás, hogy „nincs, de igény lenne rá”, mára már kissé túlhaladott álláspont lenne.

Végül egy hozzászóló a csalódásának adott hangot, mert a vitaest tulajdonképpeni kérdése: Mit (is) ér a zsidó, ha magyar? válasz nélkül maradt. Heller Ágnes, majd őt követően a közönség soraiból ismét Kende Péter próbálta megválaszolni ezt a fogas kérdést. Magyar zsidó? Zsidó magyar? Zsidó származású magyar? Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hogyan határozza meg az identitását, körülbelül ez volt Heller és Kende véleménye.

A kimeríthetetlen témákról szóló beszélgetést, sajnos, mintegy másfél óra után le kellett zárni. A tanulságos este után, azt hiszem, mindnyájan azzal az érzéssel jöttünk el, hogy még sokáig lesz miről gondolkodnunk.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szombatfolyoirat.blog.hu/api/trackback/id/tr78960000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

panyi.szabolcs 2009.02.23. 20:06:26

Sajnos teljesen kiment a fejemből ez a beszélgetés, pedig terveztem, hogy elmegyek!

Mindenesetre köszönöm a beszámolót!
süti beállítások módosítása