Sokfajta zsinagógában voltam, mióta itt vagyok Izraelben. De ahol az ünnep estéjén voltunk, az ragadott meg a legjobban. Karlebach zsinagóga volt, gyönyörű dallamokat énekeltek. Annyian voltak, hogy rengetegen be sem fértek! Mi is csak az egyik ablak alatt hallgattuk a gyönyörű dallamokat. Itt nem volt karzat, középen paravánnal választották ketté a nők és a férfiak részét. Nagyon jó volt, hogy mindenki énekelt. A nők és a férfiak is.

Amikor kezdődött a Tórával a körmenet, a székeket összepakolták és így mi is befértünk. Egyszerűen hihetetlen volt! A nők is teljesen „megőrültek”. Táncoltak, énekeltek, tomboltak. Engem is magával ragadott a hangulat, én is beálltam táncolni.

A szombat kimenetele után van egy dolog, amit „második körmenetnek” hívnak. Nem tudom, hogy otthon van-e ilyen, ott még nem hallottam róla. Ez arról szól, hogy már kiment az ünnep, tehát lehet elektromosságot használni, ezért van még egy hatalmas buli. Erre nem tudtam menni, de már az elmesélés alapján is nagyszerűnek hangzott. Több, mint ezren voltak, szólt a zene, az emberek táncoltak, énekeltek! És ott volt az a sok ember is, aki nem állt be táncolni, csak nézte ezt a vidám forgatagot. Több mint ezren! És ez csak az egyik körmenet volt a sok közül.