Avagy: két publicisztika a gázai háborúról
A veterán Aczél Endre a Népszabadság, az ifjú titán Sitkei Levente a Magyar Nemzet hasábjain fejtette ki álláspontját a gázai harcokról. Álláspontjuk lényege maradéktalanul egybecseng:
Itt ez a demokrácia, amely most Izrael vezetőit arra indította, hogy véget vessenek a gázai fenyegetésnek. Kampányelemet látunk, a leggonoszabbat az összes közül. Izraelben háborúval kampányolnak.
Sitkei Levente: Véres kampányfogás (Magyar Nemzet 2008. december 29.)
Izrael kegyetlen megtorló hadjárata és a Hamasz önként vállalt mártíromsága nem stratégia, hanem eszköz. Minél keményebb a mai izraeli kormány a Hamasszal szemben, annál jobbak Livni asszony és a Kadima választási esélyei, minél hajthatatlanabbnak mutatja magát a Hamasz, annál több ütőkártyát vél a kezében tartani az Obama-korszakra.
Aczél Endre: Egy vérfürdőről (Népszabadság, 2008. december 29.)
Aczél/Sitkei üzenete világos és egyértelmű: a zsidó állam kormányon lévő vezetői – választási kampányfogásként – százával mészárolják a palesztinokat.
A szerzőket nyilván rendkívül bosszantotta az a gyakran hallott érv, mely szerint Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokráciája, s most végre megtalálni vélték a hatékony választ: ez a demokrácia csak arra való, hogy gátlástalanul öljék a palesztinokat.
Természetesen illúzió lenne a szerzőktől elvárni, hogy legalább megemlítsék: a Hamasz katonai intézményrendszerét sűrűn lakott területek közepére telepíti, s ezáltal a civileket használja védőpajzsnak, innen az áldozatok rettentően magas száma. Ez a tény veszélyeztetné a gátlástalan, gyilkos Izraelről kialakított prekoncepciójukat. Meg amúgy is minek: a nemzetközi média jelentős része épp ennyire tárgyilagos.
Amúgy nem akarok egyenlőségjelet tenni a két szerző közé: Sitkei évek óta főfoglalkozásban szidalmazza Izraelt, Aczél (1989 óta) csak műkedvelőként. A két lapot még kevésbé említeném egy napon. De meglátszik, mi az, ami még képes összehozni őket. A Kádár-korból itt maradt kincstári anticionista retorika és a jobboldali sajtó (nagy részének) tiszta szívű és őszinte Izrael-utálata randevúznak egymással. A két igen eltérő kultúra között ez biztos közös nevező.