Az ember azt hiszi, egy Rejtő-regényben jár. Tamás Gáspár Miklós Piszkos Fred szerepét játssza, ha jól emlékszem, Fülig Jimmy értelmezésében... Olyan sommás, egyoldalú állításokat fogalmaz meg Izrael-bírálatában a Népszabadságban, amelyek nem méltók egy magára adó filozófushoz. Argumentálhatna is, forrásokat idézhetne, de nem teszi.
Annyira sommás a bekezdésnyi vélemény, hogy az embernek az az érzése, felületes vádjai nem is szolgáltak más célt, mint felrázni a zsidó, vagy az Izraellel szembeni egyoldalúságot nem viselő tollforgatókat, hogy fogalmazzák meg világosan és egyértelműen, miért valótlanok az Izraellel szemben szélsőjobbról és szélsőbalról gyakran hangoztatott, a körülményeket nem mérlegelő vádak.
Heller Ágnes, Gadó János és Vári György a Népszabadságban, Buda Péter, Gábor György és Vásárhelyi Mária az Élet és Irodalomban meg is teszi, tényleges válaszképpen, Vágvölgyi B. András pedig ugyancsak az ÉS-ben helyszíni benyomásait teszi közzé, melyek részben szintén semlegesítik TGM éles megjegyzéseit.
TGM fejében persze bizonyára nem fordult meg, hogy írásával kipiszkálja az átgondolt érveket és a bő tényanyagot, mellyel vitapartnerei szolgáltak, mégis olyan hatást gyakorolt, mint a legyengített vírus, mellyel beoltják a szervezetet, hogy kellő ellenanyagot termeljen, és szükség esetén megvédhesse magát.
TGM kivételes műveltségű esszéista, vibráló elme, kellemetlenül éles debatter, provokatív és radikális gondolkodó, aki olykor alaposan túloz vagy mellélő, mint például Izrael esetében nem először, néhány nyugat-európai baloldali kollégájához hasonlóan, akik baloldaliságuk emblematikus terepeként tekintenek a palesztin nép harcának támogatására. Ám amikor TGM épp nem népfelszabadít, akkor remekbe szabott esszét is tud írni. Mint például a Szombat Erdély-számában, amely írása rövidesen a Szombat honlapján is olvasható lesz.